Széchényi Ferenc és Csehország

A cseh hungarológia alapjait Josef Dobrovský rakta le kétszáz évnél is régebben, a XVIII. század végén. A tudományág újkori történetének, melynek kezdete a XIX. század derekára tehető, kétségkívül Richard Pražák professzor a legjelentősebb alakja, nemcsak rendkívül termékeny és témagazdag tudományos publikációs tevékenysége révén, hanem tudományos, művészeti és társadalmi sokoldalúsága miatt is. Pražák munkássága az elmúlt ötven évben meghatározó és pótolhatatlan formálója volt a cseh hungarológiának és történelemnek.

Ez a kutató, tudós, főiskolai tanár, a brünni hungarológia megalapítója, számos tudományos könyv és monográfia szerzője, aki számtalan szakmai cikket, tanulmányt és előadást jegyez hazájában és külföldön egyaránt, s aki emellett fordítója, kiadója, kommentátora és népszerűsítője a magyar szép- és szakirodalomnak, de magának a magyar kultúrának és csehországi örökségének is, több kitüntetés viselője, jeles cseh, magyar és nemzetközi tudományos társaságok tagja és nem utolsósorban politikus - nagykövet (egyetlen a cseh hungarológusok között, aki ezt a legtávolabbi célt is elérte), a tavalyi esztendő derekán Széchényi Ferenc és Csehország című művével lépett a cseh és magyar nyilvánosság elé.

Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának kétszázadik évfordulója 2002-ben számos mű létrejöttét ösztönözte Magyarországon. Ebbe a sorba tartozik az intézmény megalapítójával, Széchényi Ferenccel (1754-1820) foglalkozó Pražák-kötet is. Pražák professzor mint szerkesztő és munkatársai, Deák Eszter és Erdélyi Lujza forrásgyűjtemény kiadása mellett döntöttek. Archív dokumentumokat, konkrétan Széchényi Ferenc személyes levelezését rendezték sajtó alá és látták el jegyzetekkel. A forráskiadvány a gróf eddig feltárt korrespondenciájából a neki címzett levelek legérdekesebbjei közül válogat, több magyarországi levéltár állományára támaszkodva. Az 1780 és 1816 között született ötvenkilenc magánlevél írói Cseh- és Morvaország tudományos életének és arisztokráciájának képviselői.

A kiadvány előkészítése hosszú folyamat volt. Richard Pražák még a XX. század 60-as éveiben, Josef Dobrovskýval kapcsolatos kutatásai során látott hozzá az anyag összegyűjtéséhez. A megkezdett munkát Deák Eszter doktorandusz folytatta. A kiadványban közölt leveleket jórészt két budapesti archívumból gyűjtötték össze, konkrétan a Magyar Országos Levéltárban őrzött Széchényi-hagyatékból (Correspondentiae familiae C. Széchenyi familiares állomány), valamint a budai várban működő Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának állományaiból.

A kötetet - melynek magyar nyelvi lektora a tapasztalt Nyerges Judit volt - a rövid, magyar nyelvű bevezető és a felhasznált, illetve idézett irodalom jegyzéke után a szerkesztő terjedelmes, pozitivistán maximalista tanulmánya nyitja. Akárcsak Pražák számos korábbi munkája, ez is szerzője részletek iránti érzékéről, precizitásáról tanúskodik. A Styky Ference Széchényiho s Českými zeměmi a dopisy zasílané Széchényimu z Čech a Moravy című, több mint negyven oldalas tanulmány előbb magyar, majd cseh nyelven is szerepel a kötetben gazdag, részletes jegyzetapparátus kíséretében.

A Széchényi Ferenc és Csehország kritikai kommentárokat is tartalmaz. A kötet második felét kitevő mintegy kilencven oldalt a Széchényinek címzett levelek nyomata alkotja, jegyzetekkel ellátva. Latinul, németül, franciául és magyarul írt levelekről van szó. Deák Eszter és Erdélyi Lujza valamennyihez magyar nyelvű tartalmi kivonatot fűzött, a mai olvasó számára is érthetővé téve az általa esetleg nem bírt nyelven írt szövegeket. A XVIII. és XIX. században a levelek irodalmi műként a kor legfontosabb alkotásai közé tartoztak. A levél jelentős, kicsiszolt irodalmi műfaj volt. Számunkra egyúttal a korabeli művelt réteg élet- és gondolkodásmódjáról is sokat elárul, akárcsak kommunikációs eszközéről, mely rendszerint a német, a francia és a latin nyelv volt, s Magyarországon a magyar is. A Széchényinek írott levelek, tudós, művelt emberek, arisztokraták alkotásai lévén, tartalmukkal elsősorban értékes ismereteket közvetítenek a kor reáliáiról, szokásairól, az emberek közötti kapcsolatokról és a mindennapokról, valamint a korabeli tudományról, művészetekről, filozófiai gondolkodásról és világfelfogásról. Kitűnik belőlük a címzett, a felvilágosult Széchényi gróf igyekezete, hogy gyűjteményeinek gyarapítása és szakmai - egyebek mellett kedvteléseivel, főként a numizmatikával, a mineralógiával és a könyvgyűjtéssel kapcsolatos - konzultációk folytatása érdekében bővítse személyes kapcsolatait. Kedvteléseit azonban Széchényi mind a legfőbb eszmének, a nemzeti érdeknek rendelte alá. Elsősorban a hungarikákra összpontosítva, gyűjteményeit tudatosan bővítette Magyarországhoz, a magyarokhoz és történelmükhöz kapcsolódó, értékes darabokkal. Jó néhány cseh és német tudós és arisztokrata levelezőtársa kutatott számára érmék, ásványok, könyvek, kéziratok, ősnyomtatványok, régi és ritka könyvek után. Levelezőpartnerei között ott voltak a felvilágosult nemes hazafiak, például František és Joachim Šternberk, a prágai Klementinum és a Strahovi Könyvtár könyvtárosai, a prágai egyetem professzorai, Antonín Strnad, Josef Dobrovský, Karel Rafael Ungar, Jan Bohumír Dlabač, Ignác Born és sokan mások.

Pražák forráskiadványa, jóllehet címe erre enged következtetni, alapjában véve nem a cseh-magyar kapcsolatokról, hanem elsősorban a személyes - tudósok, kiemelkedő személyiségek, arisztokraták közötti - kapcsolatokról szól (különösen az utóbbiak esetében, hiszen a főnemesek közötti nexus mindig személyes jellegű volt). A kötet udvariassági levelek gyűjteménye. Számos cseh- és morvaországi arisztokrata levélírót még rokoni szálak is fűztek a Széchényi-családhoz, például a Kinskýket, a Desfours-okat, a Clam-Gallasokat és a Schwarzenberkeket.

Széchényi Csehország iránti érdeklődését és későbbi csehországi útjait eredetileg két frigy alapozta meg, mindkettő 1777-ben. Széchényi szeretett nővére, Anna Borbála nőül ment a megözvegyült František Václav Desfours grófhoz, s annak Malá Skála u Turnova-i uradalmára, illetve prágai kisoldali palotájába költözött. A másik nász magáé Széchényi Ferencé, akinek asszonya, Festetics Júlia később Csehországban, elsősorban Karlsbadban keresett gyógyírt egészségi problémáira. Széchényi első csehországi útjára mégis kerek tíz évet kell várni: először 1787. májusi nyugati utazása alkalmával keresi fel Bohemiát, amint arról útinaplójában is beszámol. Leghosszabb csehországi látogatása csaknem egy évig, 1794. szeptember 8-tól 1795. augusztus 12-ig tartott. Felváltva vendégeskedett nővérénél, Desfours asszonynál Prágában és Malá Skálában, illetve a gyógykezelésen részt vevő felesége társaságában Karlsbadban. Utazását titkárának, Hajnóczy Józsefnek a magyar jakobinus összeesküvés leleplezését követő letartóztatása zavarta meg. Úgy tűnik, épp itt futnak össze azok a szálak, melyek a cseh és a magyar jakobinusok kapcsolatáról tanúskodnak. Széchényi életében rendkívüli a jelentőségük e csehországi hónapoknak, melyek során a cseh tudomány számos képviselőjével kötött személyes ismeretséget. Josef Dobrovskýval, a cseh felvilágosodás egyik vezéralakjával, a tudományos szlavisztika megalapítójával Pražák bevezető tanulmánya szerint valószínűleg még 1794-ben megismerkedett. Kétségkívül nagy a szerepe abban, hogy Dobrovský fokozottan kezdett érdeklődni a magyar ügyek iránt, s végül a cseh hungarológia megalapítójává vált.

Hazatérése után Széchényi még hosszú időn át ápolta levelezés útján többnyire személyes jellegű kapcsolatait. Amellett, hogy az összekötő kapcsot többnyire a tudósok és a tudományokat művelő nemesek korabeli divatos kedvtelései jelentették, Széchényi a cseh nemzeti megújhodás hirdetői számára a gróf a nemzeti tettek megvalósításának példájává lett. Nagyra értékelték érdemeit és megbecsülték ajándékait, különösen (a későbbi Széchényi Könyvtárat megalapozó) magánkönyvtárának katalógusát.

Pražák könyve tanulmány és kritikai forráskiadvány formájában új aspektusból mutatja be a magyar történelem és kultúra e kimagasló alakját. Egyúttal az első olyan önálló cseh mű, amely Széchényi Ferenccel foglalkozik. Bízzunk benne, hogy a szerkesztőnek a német rezümében tett ígérete - a kiadvány pandanjának, azaz a Széchényi Ferenc által írt vagy kezdeményezett leveleket tartalmazó kötetnek a kiadása - hamarosan megvalósul.

Marcella Husová
ford. Böszörményi Péter