Beszéljük meg

Örvendetesen megszaporodott az 1989-es rendszerváltás óta eltelt nem egészen két évtized alatt a csehországi magyar szervezetek száma. A kilencvenes évek elején megalakult Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége mellé - amely ma már hat helyi szervezettel működik - fokozatosan felsorakozott az Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Tagozata, a Csehországi Magyar Gazdasági Társulás, a Görgey Artúr Társaság, az Iglice polgári társulás és legújabban a Csehországi Magyar Orvosok Társulata. Jól működik a Rákóczi Alapítvány és a két magyar egyetemista klub is: a prágai AED és a brünni KAFEDIK. Bár a két diákkör tagjainak abszolút többségét a nálunk tanuló szlovákiai magyar egyetemisták és főiskolások teszik ki, tevékenységük mégis része a csehországi magyar társadalmi életnek.

Természetes, hogy minden szervezet alapvetően azzal foglalkozik, amiért létrejött. És ez így is van rendjén, ez nem vitatéma. Időnként azonban szükség van közös fellépésre, közös állásfoglalásra is olyan ügyekben, amelyek többé-kevésbé az egész - a legutóbbi 2001-es népszámlálás szerint mintegy 15 ezer lelket számláló - csehországi magyar közösséget érintik. Ugyanakkor tény az is, hogy sokan több szervezetnek is tagjai vagyunk, így gyakorlatias érdek is, hogy a szervezetek jól kommunikáljanak egymással, vagy rendezvényeik ne fedjék egymást. Hasonló módon elemi érdekünk, hogy jók legyenek a kapcsolataink a prágai magyar nagykövetséggel és a prágai magyar kulturális központtal.

Mindezekről a témákról bővebben is szó esett azon a kötetlen találkozón, amelyre szeptember közepén került sor a prágai magyar diplomáciai képviseleten. A találkozó résztvevői egyetértettek abban: hasznos lenne, ha a magyar szervezetek kialakítanának valamiféle mechanizmust arra, hogy kapcsolataik és együttműködésük rendszeresebb és hatékonyabb legyen. Felvetődött az is, hogy a kölcsönös tájékoztatás érdekében esetleg ki lehetne alakítani egy csehországi magyar elektronikus levelezőrendszert is, amelyen keresztül az érdekeltek, a szervezetek kölcsönösen és gyorsan tájékoztathatnák egymást. Valami hasonlót már évek óta sikeresen működtet az AED. Néhány más ötlet is elhangzott, s a résztvevők úgy vélték, hogy a most megindult eszmecserét folytatni kell a jövőben, hiszen ez elemi érdeke a csehországi magyaroknak.

Szabó István nagykövet, az eszmecsere kezdeményezője, valamint Varga György a kulturális központ igazgatója a találkozón támogatásukról biztosították a csehországi magyar szervezeteket, s hangsúlyozták, hogy ők személyesen is érdekeltek az együttműködés fejlesztésében.

Tisztelettel:

Kokes János